Adatvédelmi Szabályzat A Semmelweis Kft. (székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26., a továbbiakban: Szolgáltató, vagy Adatkezelő, vagy Társaság), magára nézve kötelezőnek ismeri el jelen jogi közlemény tartalmá...
Mindennek megvalósulásához azonban mélyreható változásokra van szükség mind a tanulásról való gondolkodásban, mind a napi gyakorlatban. A közoktatás szempontjából az élethosszig való tanulás megalapozása az egyik legnagyobb kihívás: az a cél, hogy minden tanuló úgy lépjen ki a közoktatás rendszeréből, hogy birtokában van a legfontosabb készségeknek. Ennek érdekében minden tanulóra oda kell figyelni, mert a lemaradás kockázata nagymértékben megnőtt – ezen a ponton összekapcsolódik a kérdés a korai iskolaelhagyás problémájával. Az életen át tartó tanulásra való felkészítéshez szükséges az a sokat emlegetett hangsúlyváltás, ami a korábbi gyakorlattal szemben a hangsúlyt a tanárról és a tanítás folyamatáról a tanulóra és a tanulásra helyezi, amihez hozzátartozik még sok más fontos dolog is: például, hogy az oktatási intézmények képesek legyenek mindezt elősegíteni, hogy az oktatási rendszer a tanulási utakat rugalmasan tudja kezelni, s hogy a tanulók is megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni a saját pályájuk során.
A második átfogó cél öt specifikus területet foglal magában: Az első az egész életen át tartó tanulás kora gyermekkori és iskolai megalapozásának, az alapkészségek és kulcskompetenciák oktatásának megerősítésére, a köznevelés hátránykompenzációs szerepének erősítésére irányul. A második a pedagógusok, szakoktatók és képzők felkészítését, folyamatos szakmai fejlesztését, önfejlesztő képességének növelését foglalja magában. A harmadik a szakképzés és a gazdaság, a munka világa közötti kapcsolatok erősítését, a gyakorlati képzés fejlesztését, a szakképzés hatékonyságának növelését tűzi ki céljául. A negyedik célja a felsőoktatás diverzifikációjának és differenciálódásának támogatása, a felsőoktatás vonzerejének növelése a 25–55 évesek körében és a felsőoktatás gazdaság igényeinek megfelelő átalakítása. Az ötödik a felnőttképzés hatékonyságának javítását és célzott felnőttképzési támogatási rendszer kialakítását célozza. A felnőttképzés minőségét és hatékonyságát úgy kell fejleszteni, hogy az magasabb szintű, szélesebb körű és differenciáltabb felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtson a hátrányos helyzetű rétegeknek.
2021. március 24. A digitalizáció növekvő igénye nagymértékben átalakítja az egész életen át tartó tanulás (LLL) folyamatát. Az online platformokon tanulás iránti dinamikusan növekvő igények kiszolgálásán sok tízezer kisebb-nagyobb cég mellett olyan óriások is felnőttek, mint a Coursera vagy a Khan Academy. Az iskolarendszerű és az iskolán kívüli képzések olyan, nemzetközileg elfogadott tartalomfejlesztési és módszertani szabványok létrehozását is megkövetelték, mint a MOOC, vagy a NSQOL. Emellett a képzésekhez való helyfüggetlen és egyre olcsóbb hozzáférésnek, valamint az üzleti világ átalakulásának köszönhetően előtérbe kerültek a rövid távú képzések. A COVID-19 validálta a digitális tanulás módszertanát és értékelési kultúráját. Az egész életen át tartó tanulás új paradigmáját (LLL 4. 0) éljük. Az ehhez kapcsolódó motivációs rendszer, a belső és külső motiváció egyensúlya a felsőoktatás tanulási-oktatási folyamatainak újra gondolását igényli. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése és a hozzáférés javítása is erősíti az oktatási innovációt és tanulást támogató stratégiák bevezetését.
A jogszabály mai napon ( 2021. 07. 17. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Kormány a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II., Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról szóló 1603/2014. (XI. 4. ) Korm. határozatával elfogadta az egész életen át tartó tanulás szakpolitikai keretstratégiáját (a továbbiakban: stratégia). A stratégiában foglaltak abból a célból kerültek meghatározásra, hogy a mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulás lehetősége az egyén szintjén annak legnagyobb fejlődését bontakoztathassa ki, társadalmi szinten pedig segítse elő a gazdasági versenyképesség és foglalkoztathatóság növelését, valamint kulcsfontosságú eszköz legyen a társadalmi integrációt és az esélyegyenlőség biztosítását célzó törekvésekben.
Pedig pont ezzel az oktatási formával lehetne gyorsan és hatékonyan reagálni a társadalmi igényekre. ( Kőfalvi, 2006) Mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából az e-learning lehet a legjobb megoldás a tovább- vagy átképzésekre. Az alábbi ábra ebből a két szemszögből mutatja meg az előnyöket: Az e-learning alkalmazása tovább- vagy átképzésekre. (Schätzl és Ebstein, 2005. 17. o. )
Ezen programok kapcsán nagymértékben javult a felnőttkori tanulást támogató karriertanácsadás, elsősorban a szakképzést folytató intézményekben.
Ez a modell mutatja be a tanulás időbeni kiterjedését és a három alapvető tanulási formát. Színterek: 1. mező: kötetlenebb, nem formális tanulás, gyermekkori informális tanulás 2. mező: iskolarendszerű oktatás 3. mező: nem formális oktatás azon része, ami felnőttképzésként jellemezhető 4. mező: kötetlenebb, felnőttkori informális tanulás ( Komenczi, 2009) A tradicionális oktatás elsősorban a 2. mezőre és részben a 3. mezőre koncentrál, a másik kettőt gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja. A tanulás integratív és holisztikus szemlélete valamennyi tanulási formát és aktivitást figyelembe veszi. A tanulást egy egységes folyamatnak tekinti, ahol az egyes részek kapcsolódnak egymáshoz, épülnek egymásra. A tanulás az információs társadalomban kilép az oktatási részrendszerből és előtérbe kerül a nem formális és informális keretek között szerzett tudás. Az iskolák tartalomátadó funkciója háttérbe kerül és az egyéni tanulási képességek kialakítása és fejlesztése válik fontossá. ( Komenczi, 2009) A tanulás dimenzióinak változás-trendjei A folyamatos tanulás elengedhetetlen, ha versenyképesek akarunk maradni a munkaerőpiacon.
A német nyelvtudás és ezek fenntartása kritikus fontosságú. "A pandémiának az integrációra gyakorolt legnagyobb hatása a németekkel való kapcsolat hirtelen hiánya" - mondta Thomas Liebig, az OECD, az iparosodott országok párizsi székhelyű csoportja. "A legtöbb migráns gyermek nem beszél németül otthon, ezért a bennszülöttekkel való kapcsolat döntő fontosságú. " A Németországban migráns szülőként született tanulók több mint 50% -a nem beszél németül otthon, ez a legmagasabb arány a 37 tagú OECD-ben, míg Franciaországban 35%. Ez az arány 85% -ra emelkedik a nem Németországban született tanulók körében. Azok a migráns szülők, akiknek hiányozhatnak az akadémiai és a német nyelvtudásuk, néha küzdöttek azért, hogy segítsék a gyermekeket az otthoni iskoláztatásban és az elvesztett tanulás felzárkóztatásában. Emellett gyakrabban kellett bezárniuk az iskolákat, mivel gyakran szegényebb területeken élnek, ahol magasabb a COVID-19 fertőzés. Angela Merkel kancellár kormánya és a helyi oktatáspolitikát folytató 16 német állam vezetői úgy döntöttek, hogy mind a három koronavírus-hullám alatt bezárják az iskolákat, miközben a gyárakat nyitva tartják a gazdaság védelme érdekében.
2021. március 01. A Délvidék Kutató Központ, a Délvidéki Szemle folyóirat, a Bácsország Vajdasági Honismereti Szemle folyóirat, a SZAB Délvidék Kutatóközpont Munkabizottsága és az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Fejezetek a Délvidék múltjából címmel nemzetközi történettudományi és művelődéstörténeti konferenciát szervezett bejelentés alapján folytatott felnőttképzés formájában február 25-én az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti Főépületében. A vírushelyzet miatt a szakmai továbbképzési konferenciát a járványügyi szabályok betartásával hibrid, azaz jelenléti és online részvétel biztosításával valósították meg. A jelenléti előadásokat is online módon közvetítették a résztvevők számára. 2021. február 24. A feladatgyűjtemény célja, hogy kipróbált, jól alkalmazható feladatokkal segítse az óvodai és alsó tagozatos gyermekek angol nyelvi fejlesztést. 2021. március 10-én 14. 00 órai kezdettel online értekezletet tart Dr. Döbör András dékán úr karunk dolgozói részére.
Egy 2002-ben elfogadott Tanácsi Határozat kimondta, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom társadalmi és gazdasági előnyeiből. Ezért az EU előirányozza, hogy 2006-ra minden tagállam dolgozza ki a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiáját. Magyarországon is elkészült a stratégia, melyet a Kormány 2005 szeptemberében fogadott el. Az egész életen át tartó tanulás egy új tanulási kultúra kialakítását, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. Felöleli a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Tehát tanulásnak tekinti az iskolarendszerű formális kereteken belüli tanuláson túl, a hétköznapi élet bármely más színterén - például médián keresztül, a munkahelyen vagy a családban - történő személyiségformáló tapasztalatszerzést is.