Számlával Egy Tekintet Alá Eső Okirat
Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat. A NAV honlapján 2020. július 1-jén megjelent tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) alapján a befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfa-bevallás M-lapjain szolgáltatandó adat, mégpedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfa-bevallás M-lapján, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol. Azokról a számlákról, amelyek áfa-tartalmát a 2020. június 30. napját magában foglaló időszakban helyeztük levonásba, még az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. )
Áfa, számlázás, online számla - Cégtan.hu
Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfa-bevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia. Ha pedig az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor sem az eredeti, sem pedig az érvénytelenítő számláról nem kell tételes összesítő jelentést kitöltenie, hiszen nem teljesül az adatszolgáltatási kötelezettség alapfeltétele: az eredeti számla alapján nem került sor levonási jog gyakorlására, az érvénytelenítő számla pedig ebből következően nem érinti a bevallott adatokat. Megjegyzést érdemel, hogy a pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete) alá eső ügyletekre az adatszolgáltatás terén is speciális szabályok vonatkoznak. Pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany által kibocsátott vagy befogadott számla esetén, habár az egyes megfizetett részletek vonatkozásában külön-külön keletkezik meg a levonási jog, az összesítő jelentésben csak egyszer kell szerepeltetni a számlát, mégpedig annak a bevallásnak az M-lapján, amelyben első alkalommal kerül sor a számla alapján levonási jog érvényesítésére.
- Új korszak az adózás világában április elsejétől
- Pécsi állás, munka és állásajánlatok | Profession
- Számlával egy tekintet alá eső okirat - Adózóna.hu
- Számlával egy tekintett alá eső okirat
- Mit nem szabad menstruáció alatt csinálni
- Számlával egy tekintet alá eső okirat - Integrált Vállalatirányítási és Ügyviteli Rendszer. Octopus 8 ERP. Vision-Software Kft.
- Rakonczai imre ha szeretnél ma még e
- Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során? – CONTO-PLUS Kft.
- Számla javítása 2019: Hogyan kell a számlát módosítani, érvényteleníteni vagy javítani? | Klein Consulting Könyvelőiroda Kft.
Nincs jelentéstételi kötelezettség akkor sem, ha a befogadott számlán egyébként van áthárított áfa, de azt a befogadó részben sem helyezi levonásba. Ha viszont az áthárított áfának akár csak egy töredékét is levonja az adóalany, a számlát szerepeltetnie kell az M-lapon. a "számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről" ír elő adatszolgáltatást, ezért függetlenül attól, hogy a teljes áfát vagy csak annak egy részét vonják le, a számlában szereplő teljes adóalapot és adót kell feltüntetni az összesítő jelentésben. A számlával egy tekintet alá eső okiratokról történő adatszolgáltatás sem kapcsolódik már értékhatárhoz, de adatszolgáltatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a korrekcióhoz kapcsolódóan változnak az eredetileg bevallott adatok. A módosító számláról csak akkor kell adatot közölni, ha a módosítás eredményeként változik – akár nő, akár csökken – az adólevonás alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla alapján az áfa-bevallásban a fizetendő összegét növelő tételt kell elszámolni, vagy a levonható adó összegét növelő tételt számolunk el.
Az Áfa tv. 168. § (2) bekezdése számlával egy tekintet alá eső okiratnak tekinti az olyan okiratot, amely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (ide értendő az érvénytelenítés, sztornírozás is). A számlával egy tekintet alá eső okiratnak legalább az Áfa tv. 170. §-ában meghatározott adatokat tartalmaznia kell, így többek között az arra a számlára való hivatkozást is, amelynek adattartalmát az okirat módosítja. Tehát az Áfa tv. szerint az eredeti számlára való hivatkozást az eredeti számla bármely adatát módosító – számlával egy tekintet alá eső – okiratnak tartalmaznia kell. Mivel az eredeti számlát érvénytelenítő, sztornírozó (számlával egy tekintet alá eső) okirat minden esetben módosítja az eredeti számla adatait, az érvénytelenítő, sztornó számlának minden esetben hivatkoznia kell az eredeti számlára. Számla érvénytelenítése, sztornírozása és új számla kiállítása esetén nem az alkalmazott technika határozza meg, hogy az új számlának is hivatkoznia kell-e az eredeti számlára, hanem az, hogy azzal az eredetileg kibocsátott számla bármely adata módosult-e. Azt, hogy az új számla tartalmában az eredeti számlát módosító – számlával egy tekintet alá eső – okiratnak minősül-e, alapvetően a számlázó programot alkalmazó (és nem a számlázó program) tudja meghatározni.
régi szabályai szerint kellett információt adni az adóhatóság felé. A júliusi határidejű áfa-bevallásban – szóljon az 2020. június hónapjáról vagy 2020. második negyedévéről – tehát még a régi rendelkezések szerint kellett kitölteni az összesítő jelentést (közismert nevén az M-lapot). Közeledik azonban augusztus, amikor a havi bevallók már a 2020. július havi fizetendő és levonásba helyezett áfájukról adnak számot – ezen tételekről már az új előírásokkal összhangban kell részletező adatokat szolgáltatni az M-lapon. Októberben pedig a negyedéves bevallók kerülnek sorra, akik közül az értékhatár miatt sokaknak eddig egyáltalán nem kellett összesítő jelentést beadniuk. (Az éves bevallók, akikre ez még inkább igaz, a teljes 2020. évről még a régi szabályok szerint töltik az M-lapokat. ) Cikksorozatunkban néhány olyan kérdéskört tárgyalunk, amelyek kezelése problémát jelenthet, akár az új szabályozás miatt, akár az eddigiektől eltérő adóhatósági kezelés következtében, akár egyszerűen azért, mert a tapasztalatok szerint jellemzően hibaforrást szoktak jelenteni.
Működési leírás szokásos módon új gombbal lehet létrehozni új bizonylatot, a felugró ablakon ki kell választani a forrás bizonylat számát, tehát annak a számlának a számát, melyet helyesbíteni szándékozunk, ezután feltölti a program a számla eredeti adataival az ablakot, majd meg kell adnunk vagy az új fizetési módot, vagy az új fizetési határidőt, Megjegyzés mezőbe írhatjuk le a vevőnek, hogy mi célból állítottuk ki az okiratot, illetve egyéb megjegyzéseket is ide írhatunk be. az OKÉ gomb lenyomásakor azonnal létrejön a helyesbítő bizonylat, az elkészült bizonylat kereshető, szűrhető: Eredeti számla bizonylatszámra Helyesbítés bizonylatszámára Partnernévre Partnerkódra Rögzítés időpontjára További fontos tudnivalók Nincs sztornó funkció. Ha elrontottuk, fel kell venni egy új bizonylatot, amellyel visszaállítjuk az adatokat az eredeti számla adataira. Módosításra addig van lehetőség, míg ki nem nyomtattuk. Ugyanúgy szigorú számadású, mint a számla. Olyan számlát lehet e funkcióval helyesbíteni, ami már le van zárva, bizonylatszámot kapott.
Ezt az utolsó időszaki teljesítésnél csak úgy tudjuk megtenni, hogy önmagára hivatkozik a számla, ugyanakkor ebben az esetben warning mentesen feldolgozzuk ezt az adatszolgáltatást. Amennyiben ez a tételsor megvan, akkor a számla összege +100. Mivel az elszámoló számla végösszege -500, ezért a számlákat visszafelé módosítjuk. Ebben az esetben nem várjuk el az arányosítást (bár nem kizárt) és nem lehet a tényleges havi fogyasztás alapján az elszámolni, ezért lehetséges megoldás, hogy vesszük a 12. hónapot és addig megyünk vissza időben, ameddig el nem fogy az összeg. Ezért fog módosulni a 12. havi számla -100 forinttal, a 11. havi számla -200 forinttal, a 10. havi számla -200 forinttal. Lehet, hogy egy számlán furcsán mutat mindez levezetve, de ne feledjük el, hogy ez áfa törvény szempontjából egy hibrid számla. A pozitív összeg számla, a negatív pedig számlával egy tekintet alá eső okirat. Amennyiben valamilyen ok miatt az elszámoló számla nem az adott időszak végleges fogyasztását mutatja, hanem még egy korrekció megtörténik, akkor nézzük az egyes eseteket: Az első elszámoló számla pozitív, a második elszámoló számla is pozitív: új teljesítési időpont az áfa-ban, ezért új számla kerül kiállításra.