Adatvédelmi Szabályzat A Semmelweis Kft. (székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26., a továbbiakban: Szolgáltató, vagy Adatkezelő, vagy Társaság), magára nézve kötelezőnek ismeri el jelen jogi közlemény tartalmá...
A himnuszban a kereten kívül is vannak ismétlődések, a költő ennek segítségével, ez által hangsúlyoz. A "Vár állott, most kőhalom" sor egy költői kép, ellentét a szépen álló vár, és a romos kőhalom között. A harmadik versszakban a kalász és a nektár a bőség jelképei. Mátyás bús hada pedig a fekete sereget szimbolizálja, mely 1485-ben elfoglalta Bécset. (Bár nem maradt sokáig magyar kézen, mégis nagy siker volt az emberek szemében Ausztria elfoglalása. ) Az első hat versszak még a múltról szól, de a hetedik már a jelenbe lép át. Gondoljuk csak az 1809-i csatára, ahol a Franciák szétverték a magyar nemesi felkelést! " S ah, szabadság nem virul / A holtnak véréből, ". A vers keresztrímes, rímképlete ABABCDCD. Műfaja óda, azon belül pedig himnusz. (Istenhez írott, magasztos költemény. ) A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Hangvitele is határozottabb, szinte megjósolja, hogy "Még jőni kell, még jőni fog / egy jobb kor…". Ez reményt ad. A Szózatban csak minden második sor rímel, ez a félrím (Rímképlete XAXA XBXB, X=nem rímel).
Az első meghatározott történelmi utalások a negyedik versszakban találhatóak, "Árpádnak hadai" és "Hunyadnak karjai". Ez előtt végig általánosít, például "Apáid vére folyt". Nem tudjuk meg, hogy melyik apáink ról van szó. A hetedik versszak előrevetíti Magyarország lehetőségeit, pontosan kettő jövőkép közül választhatunk: "éltet vagy halált! ". (Ez egy ellentét. ) A következő versszakok ezt a két válaszutat taglalják, egészen a befejező keretig. " Légy híve rendületlenül / Hazádnak, oh magyar: / Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell. " Kölcsey 33 évesen, Vörösmarty 35 évesen alkotta e két nagyszerű ódát. Mindkét vers körülbelül 60 soros, 220 szavas, 1400-1500 karakteres, pedig a Himnusz sorai valamivel hosszabbak a Szózatéinál. Mindkét vers dallamos, verselésük időmértékes. Ünnepek, megemlékezések alkalmával általában a Himnuszt játsszák nyitásként és a Szózatot zárásként.
KÖLCSEY: HIMNUSZ, VÖRÖSMARTY: SZÓZAT ÖSSZEHASONLîTÓVERSELEMZÉS Kölcsey Ferenc (1790-1838): észak-dunántúli református birtokos nemes család korán árvaságra jutott gyermeke. Vézna, beteges, fél szemét himlő következtében elvesztette. A társaságban visszahúzódó. Életét nagyrészt falusi magányban töltötte. A debreceni református kollégiumban tanult. Jogi tanulmányokat folytatott. Bírálja Csokonait. résztvesz a nyelvújítási mozgalomban. 1832-pozsonyi országgyűlési követ. 1832-ben írta a Hymnus-t, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg. Vörösmarty Mihály (1800-1855): Kápolnanyéken született, elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja gazdatiszt, korán meghalt. Tanulmányai: Sékesfehérvár, Pest. Tolna megyében házitanító Perczeléknél, P. Etelkához fűződik reménytelen szerelme. Pesten tanít jogot és filozófiát. 1825-ben a Zalán futása c. eposzával országos hírnévre tesz szert. A Pesti színháznak ír darabokat. 1832: MTA tagja. 1836-ban írja a Szózat-ot. 1843:Csajághy Laurát feleségül veszi.
Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat A Himnusz és a Szózat is a reformkorban született, az elkeserítő magyar sors hatására. Stílusuk romantikus, műfajuk óda. Mindkét mű a múltat írja le, arra építkezik. Sokáig vitatták, hogy melyik vers legyen a Magyar Nemzet hivatalos himnusza, végül Kölcsey imája nyerte meg a disputát. Megzenésítésükre Bartay Endre színházigazgató kettő pályázatot hirdetett meg egy év szünettel. A Himnusz esetében több mint tíz pályamunka közül választották ki a nyertest, Erkel Ferencet. A Szózat megzenésítésére pedig húsz fölé rúgott a vállalkozók száma. Itt a nyertes Egressy Béni volt. (Nekem nagyon tetszik még Erkel Ferenc későbbi, négyszólamú változata is. ) Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, szatmárcsekei magányában. A kézirat szerinti eredeti cím és alcím: Hymnus, a' Magyar nép Zivataros századaiból. 1823 Az aposztróf a régies "az Magyar" rövidített változata, a kéziratban többször is találkozunk ezzel a formával.