Kosztolányi Dezső Édes Anna Elemzés — Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel | Érettségi.Com
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Okostankönyv
- Kosztolányi dezső édes anna elemzése
- Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) – Jegyzetek
Okostankönyv
Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Vámpírnaplók 5 évad 8 rész
- Zöldanya - a tudatos anyakör: Márton napi tenyérlibák
- Kosztolányi dezső édes anna elemzése
Okostankönyv
Kosztolányi tudatos írói módszerére vall, hogy főhősét alig beszélteti. Együgyűségéből, iskolázatlanságából következik, hogy nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik, különös hangsúlyt kap a szaglás. Vizyékhez belépve émelyítő szagot érez (a molyok ellen kámfort tartottak a zongorában) rosszullét fogja el, s napról-napra jobban irtózik egy számára felfoghatatlan dologtól. Nem menekülhet el sehová, irdatlan magány veszi körül. Vizyéknél eltöltött nyolc hónap csak szenvedést hoz Annának. Az, hogy mintacseléd lehessen csak személyiségének megnyomorítása, feladása árán valósulhat meg. Gazdái a maguk módján szeretik, csak éppen nem embernek, hanem hibátlanul működő gépnek tekintik. Az asszony beleszól a magánéletébe, elveszi az önállóságát, önbecsülését. Azonban nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak, a függés kölcsönös. Vizyné állandóan attól retteg, hogy elveszti Annát. "Az tagadhatatlan, hogy most inkább rab volt, mint bármelyik cselédje mellett".
Kosztolányi dezső édes anna elemzése
A sokat elemzett, értelmezett mű, megrendítő tanúságtétel mindarról, ami bármikor, bárhol megtörténhetett a század elejének magyar társadalmában.
Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) – Jegyzetek
A Tanácsköztársaság bukása után vagyunk, a nyitó fejezetben Kun Béla tűnik fel, aki a kommün bukása után elmenekül Budapestről. Mintegy önmaga karikatúrájaként jelenik meg, a városi pletyka így örökítette meg menekülését. Anna augusztus 14-én kerül a Vizy családhoz. A gyilkosságra 1920. május 28-án éjszaka kerül sor, majd következik a főtárgyalás és az itélethozatal. A regény eseménysora 1922 őszén zárul. Elbeszélésmód. A regényben az ún. gyakorító elbeszélés uralkodik. Ez azt jelenti, hogy az író csak egyszer mond el olyan eseményeket, amelyek egyébként többször megismétlődnek. (Pl. " Rárakott a kályhára, fújta, legyezte a kötényével, de a tűz csak pislákolt, fojtó füstöt terjesztett, tele lett vele a lakás. Mindig így ment ez, minden áldott nap, hol az egyik, hol a másik szobában. ") Ez a narrációs technika fokozza a feszültséget, ezért döntő szerepe van, hiszen épp a lappangó, felszín alatti feszültségek okozzák a tragikus végkimenetelt. A feszültségek forrása pedig a monoton, szünet nélküli ismétlődés.
Vizy Kornél érdekember, csak a karrier érdekli, a protekció bolondja. Anna felszolgálás közben megpillantja Jancsit, amint megcsókolja az öreg Moviszter doktor fiatal feleségét. A sok sérelmet, a sok csalódást ez a jelentéktelennek tűnő szerelmi csalódás tetézi be. Még aznap éjjel Édes Anna egy konyhakéssel leszúrja alvó gazdáit, Vizy Kornélt és feleségét, összekuszálva az ok és okozat közvetlen szálait. Másnap felfedezik a gyilkosságot és letartoztatják a gyilkost. Anna mindent bevall, csak arra a kérdésre nem tud felelni, hogy miért tette. A bírósági tárgyaláson mindenki ellene vall, még édesapja is. Egyedül a mélyen és igaz módon vallásos Moviszter doktor érez vele együtt, s ő az, aki rámutat a gyilkosság valódi okára. "Nem úgy bántak vele, mit egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle. Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele". Moviszter doktor tudatosan képviseli a humánumot. Szeretet és megértés jellemzi, de cselekvésképtelen. Édes Annát végül bűnösnek találják és 15 évi fegyházra ítélik.
Életének utolsó éveire rányomta bélyegét ez a betegség. 1936-ban Budapesten halt meg. A lírikus Kosztolányi életművét három kötet határozta meg: A szegény kisgyermek panaszai, A bús férfi panaszai és a Számadásepikai művei közül az Esti Kornél novellák a legismertebbek. Ezek az írásai önéletrajzi jellegűek, a címszereplő modellje maga az író. Regényírói munkássága a húszas évek közepén teljesedett ki. 1924-ben írta a Pacsirtát, 1925-ben az Aranysárkány, majd 1926-ban az Édes Annát. Ez a mű Kosztolányi világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája. A Nyugatban jelent meg folytatásokban. Kosztolányi a Pacsirta című regényét szerette a legjobban, de az Édes Anna a legsikeresebb. Szász Károly így írt róla: "Ennél különbet ebben a nemben alig termett irodalmunk". "Édes Anna csoda, csoda feketében. " – mondja Kiss Ferenc. "Bravúros mű, de nem külsőségében, hanem lényegében az"A mű témája kettős gyilkosság, amit a cseléd követ el a gazdái ellen.