Deák Ferenc A Haza Bölcse
A zalai politikus lett a passzív nemzeti ellenállás személyes megtestesítője. 1854-ben aztán Pestre költözött, az Angol királynő szállóba, ahol szobát bérelt. A szálloda rövidesen politikusi találkák színhelyévé vált. Az 1861-ben megnyílt országgyűlésen pártja a Felirati Párt kisebbségben volt a Teleki László vezette Határozati Párttal szemben. A két párt közötti különbség abban állt, hogy Deákék tényként fogadták el Ferenc József uralkodását, és ennek megfelelően nem határozatban, hanem feliratban kívánta tájékoztatni az országgyűlés álláspontjáról. A június 5-i szavazáson – mindössze három szótöbbséggel – Deák javaslata győzött, igaz, az uralkodó visszautasította a feliratban foglaltakat. 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban a "húsvéti cikk" néven emlegetett írása, amely az osztrák–magyar kiegyezés előfutára lett. Deák arról írt érzékletesen, hogy miközben az udvar tanácsosai Magyarország elnyomásán mesterkedtek, éppen az uralkodó volt az, aki mindig igyekezett visszaállítani az alkotmányt. "
Deák Ferenc, a haza bölcse - Cultura.hu
- Ki az alvilág görög istene
- Deák Ferenc, a haza bölcse – kultúra.hu
- A Haza Bölcse: Deák Ferenc
- Tűzoltó Múzeum (Budapest) – Wikipédia
- Deák Ferenc, a haza bölcse - Cultura.hu
- DR.NAGY ÁKOS FOGÁSZATI BT. - Keszthely - Foglaljorvost.hu
- 2019 augusztus 20 programok balaton
- Agymenők 11 évad 1 rész 1 evad 1 resz jobbmintatv
- Candy mikrohullámú sütők. Egyszerű használat és technológia. | Candy
- Rákbetegség - 8 jel, hogy fel kell készülni a búcsúra - Napidoktor
- Kutya rühesség elleni szer házilag teljes film
Az udvar össze is hívta a magyar koronázó országgyűlést, ahol Deák vezéralaknak számított. Az uralkodó elismerte a Pragmatica Sanctiót. Deák ez alapján vezette le a külügy és a hadügy közös irányítását, valamint azt, hogy minden más kérdésben Magyarország független. Ő javasolta a kiegyezést végül elérő 15 fős bizottságba Andrássy Gyulát, aki aztán miniszterelnök lett. Sokan (például Kossuth) úgy értékelték, a kiegyezéssel a magyarok lemondtak bizonyos jogaikról, mégis, a "nemzet prókátora" politikai munkásságának ez volt a csúcspontja. Sokat szenvedett szívével és 1876. január 28. közti éjjel halt meg. Királyi pompával temették el, az egész nemzet gyászolta. A sírja felett mauzóleum áll. AJÁNLOTT LINKEK: Deák Ferenc és a kiegyezés () Deák életútja () Jeles napok – Deák születésnapja () Deák Ferenc beszédei () Deák Ferenc dédunokája került elő? () Deák beszédei, a róla írtak, források, emlékek () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Az 1861-es országgyűlésben a Felirati Párt vezéreként az 1848-as törvények helyreállítását követelte, amiről pártja - elfogadva Ferenc József uralkodását - feliratban tájékoztatta a királyt (a Teleki László vezette Határozati Párt nem ismerte el Ferenc Józsefet uralkodónak, és határozatban utasította el a tárgyalást). Teleki öngyilkossága után az országgyűlés végül feliratot intézett Ferenc Józsefhez, aki ezt elutasította, az országgyűlést feloszlatta. Deák ezután újfent passzív ellenállásra szólított, de reálpolitikusként felismerte, hogy egyedül a kiegyezés a járható út. A Pesti Napló ban 1865. április 16-án (név nélkül) jelent meg az általa írott úgynevezett húsvéti cikk, amelyben a birodalmi és a magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozta. A bécsi Debatte -ban publikált újabb írásai tovább finomították a kompromisszumos elképzeléseket. A poroszoktól elszenvedett 1866-os königgrätzi vereség, majd Velence elvesztése után a bécsi udvar is készen állt a megegyezésre. Magyar részről Deák irányításával folytak a kiegyezéshez vezető tárgyalások.
Az 1867. évi XII. törvénycikk rögzítette Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett. Deák a "haza bölcse" cím mellé - mellyel már az 1840-es évek végén megtisztelték - ekkortájt kapta meg a "nemzet prókátora" titulust is a magyar nemzet érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Ő lett a nevét viselő párt vezetője az 1865-68-as országgyűlésen, de kormánymegbízatást nem vállalt. Az állam és az egyház szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó beszédét egyházpolitikai kérdésekről tartotta. Ezután már a háttérből figyelte a fejleményeket 1876. január 28-án bekövetkezett haláláig. Deák Ferenc koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt. Kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz és védte a nemzet érdekeit. Számos író, költő - Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál - volt a barátja, részben így alakult ki az úgynevezett irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváját fogadta gyermekévé.
Pest, január 29. – A "nemzet prókátora" január 28. és 29. közötti éjjelen, szívinfarktus következtében hunyt el. A nemesi Deák-családnak két tekintélyes birtoka volt: az egyik Söjtörön, a másik Kehida környékén: ő az előbbi házban született 1803-ban. Anyja már a születésekor, apja öt évvel később halt meg. A bencésekhez, majd a piaristákhoz járt, Győrben jogakadémiát végzett, Pesten a királyi táblánál tette le az ügyvédi vizsgát. Tiszti ügyész, jegyző, majd testvére visszalépését követően, (pozsonyi) országgyűlési követ lett 1833-ban, megyéje képviselőjeként. Nem lopta a napot: azonnal elismert vezére lett a rendi ellenzéknek. Szónoklataiban érveket sorakoztatott fel, meggyőző ereje remek volt, meg tudta értetni a bonyolultabb kérdéseket is. A legnagyobb odaadással a jobbágyok érdekeit védte. Deák Ferenc söjtöri szülőháza: Az 1839-40-es reformországgyűlésen már ő volt az ellenzék első embere. Elérte, hogy a kormány elengedje a politikai foglyokat (köztük Kossuthot), megígérje a nemzeti követelések teljesülését.
Miután 1823-ban letette az ügyvédi vizsgát, úgy határozott, hogy nem használja végzettségét. Egyrészt pénzért nem akart védeni senkit, másrészt régi nemesi család sarjaként nem szeretett volna fizetett állást vállalni. Így aztán Deák – afféle nép ügyvédjeként – ingyen kezdett el foglalkozni az árvaügyekkel Zalában. Az önzetlen lelkű Deák hivatali karrierje gyorsan ívelt. 1824-ben tiszteletbeli alügyészséggel kezdte; hamarosan a megyei árvai bizottmány jegyzője, majd elnöke lett. 1825-től tiszteletbeli ügyész, 1829-től táblabíró, 1832-től helyettes alispán, 1833-tól pedig a lemondott bátyja, Deák Antal helyére a vármegye országgyűlési követének választották. A fiatal Deák nem táncolt, nem kártyázott, de társaságban jól érezte magát. Testes, vállas ember volt már ekkor is. Ferenczi Zoltán, életrajzírója így jellemezte: "Sok bort nem ivott, a nők iránt éppen nem, vagy alig érdeklődött. " Vörösmarty Mihálynak 1826-ban írt levelében azért kissé kitárulkozott: "A szerelem kis istene csak körülöttem szórogatta nyilait.
A mai zűrzavaros politikai helyzetben hihetetlenül aktuálisak gondolatai. Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges. Deák Ferenc Deák Ferenc rokonszenves egyénisége, erkölcsi tisztasága kivételes politikai realitással párosult. Rendkívüli érzéke volt a tudományhoz. Tudta, hogy nemzete csak megszerzett tudásával boldogulhat. Mint politikai alkotó elme történelmünk legnagyobbjai mellett foglal helyet. Hazafisága és spártai jelleme miatt, méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz. Íme néhány mély tartalmú, bölcs idézet Deák Ferenc szívéből és tollából, amelyeket különösen ajánlott minden magyarnak ismerni: "Igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény. " "A rosszul gombolt mellényt újra ki kell gombolni. " "Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni. "
Először távolabbi rokonok nevelték, majd két nővére pótolta számára az édesanyát. Az elemi iskolát Kőszegen végezte, majd átkerült a keszthelyi premontrei, később a pápai, ugyancsak katolikus gimnáziumba. Négy évig járt Nagykanizsán a piarista gimnáziumba, ahol mindvégig kitűnő tanuló volt. Itt jelent meg Deák Ferenc neve először a sajtóban: egy iskolai színielőadáson szerepelt. A gimnázium elvégzése után a győri jogakadémiára járt, és abban a házban volt a szállása 1819-21 között a Liszt Ferenc utcában, ahol most a házasságkötő termek vannak. Ennek nyomát emléktábla őrzi. Joghallgató korában gyakran látogatta a győri megyegyűléseket, és itt szerzett először tapasztalatokat arról, hogyan harcol a vármegyei nemesség az abszolutizmus ellen, vagy maradi része hogyan akadályozza meg az értelmes reformok megvalósítását. Az akadémia elvégzése után hazatért a kehidai birtokra, majd egy év múlva, 1822-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten kitűnő eredménnyel. Pesten barátkozott össze Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel és főként Vörösmarty Mihállyal.
(Fotó:) A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek. Deák aktivitása nyomán 1841-ben tagja lett a magyar büntető törvénykönyv tervezetének megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, ám a kor szellemében megfogalmazott jogszabályokat a főrendi tábla később leszavazta. A politikus karrierje 1842 után más szempontból is törést szenvedett, ugyanis az 1843–44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása nyomán véres eseményekbe torkollott, a "haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből. Végül 1848 márciusában visszatért a politikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett. Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, Deák belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta.
1854-től az év nagy részében Pesten, a Vendéglő az Angol Királynéhoz szállóbeli lakása lett a találkahelye azoknak, akik tőle várták az ellenállás irányítását. A Deák által követett kivárási taktika végül meghozta gyümölcsét. Ausztriának az osztrák-olasz-orosz háborúban történt katonai megroppanása, a Bach-rendszer kudarca nyomán az 1860-as években eljött az aktív ellenállás ideje. Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében, a birodalmi és magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozva s feladva a perszonáluniós terveket. A haza bölcse Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy, és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni.