Petőfi Sándor Az Alföld Elemzés
- Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Petőfi Sándor Az Alföld Elemzés
- Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) – Jegyzetek
- Petőfi Sándor tájversei, Az alföld elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Okostankönyv
Okostankönyv
Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis
Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája, Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan.
Petőfi Sándor Az Alföld Elemzés
Irodalmi Blog A blog azoknak szól, akik irodalmat tanulnak vagy szeretik az irodalmat. Elsősorban az általános-és középiskolai tananyagként ismert szerzőkre fókuszál, számos vers-, regény-és drámaelemzéssel segítve a tanulást. Ezenkívül érdekességek, irodalmi csemegék is olvashatók a blogon, melynek célja megmutatni, hogy az irodalom, a költészet mennyi szépséggel és élménnyel ajándékoz meg minket, és milyen sokat elmond az emberről, a lélekről, a világról.
Petőfi Sándor: Az alföld - verselemzés - A vers 1844 júliusában írta Pesten. Néhány héttel korábban járt az alföldön, és az ott átélt élményeit írja meg. Műfaja tájleíró költemény. A költő nemcsak a tájat mutatja be, hanem a hozzá fűződő érzelmeit is: az alföld című vers vallomás a szülőföldhöz fűződő szeretetéről. A vers három nagy szerkezeti egység ből áll. I. Valóság (Pesten) II. Látomás az alföldről III. Vallomás a szülőföld szeretetéről A kor stílusa a romantika. Szinte kötelező volt a hegyek szeretete. A hegy vadregényes, titokzatos, kalandokkal teli, vagyis a romantikus történetek tökéletes színhelye. Petőfi szembefordul ezzel az általános érzésvilággal. Érzelemmel teli felkiáltással indítja a verset: " Mit nekem te zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája". A hegyek magasából leereszkedik az alföld sík vidékére ("Lenn az alföld tengersík vidékin") A 2. versszak ban az ott határozószó tanúskodik arról, hogy Petőfi valóban az alföldtől távol írja a verset. A végtelen síkság egyúttal a szabadságot is jelenti a költő számára.
Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) – Jegyzetek
A vitorlák örök körforgása az élet örök körforgására utal. Szemben a város örök változékonyságával ez a biztonságot, az állandóságot jelentik a költő számára. Szeged motel Kamerás megfigyelő rendszerek
Petőfi Sándor tájversei, Az alföld elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
Okostankönyv
- Böszörményi gyula ambrózy báró esetei
- Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) - Irodalmi Blog
- Sex után mennyi idővel termékenyül meg a petesejt?
- Győr-Moson-Sopron megyei fizetős utak térképe 2021 | ZSEBREMEGY.HU
- Canon pixma nyomtató használati útmutató
- Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Dios kevert tészta vanilla krimmel recipe
- E on ügyfélszolgálat fejér megye
- Marianne williamson a csodák kora 4
- Idegen arcok teljes film magyarul
- #10 apamondta.hu Dr. Lampé Rudolffal, Tamus Istvánnal és Balogh Barnabással - YouTube
- Közlekedési alapismeretek feladatgyűjtemény megoldások pdf format
Ellenben az alföldi tájat csodálja és szereti is. " S képzetem hegyvölgyedet nem járja. " Petőfi képzeletét nem vonzzák a hegyek, hegyvonulatok, ő az alföld tengersík vidékén van otthon. A 8. versszak ban a pusztulás képe tovább erősödik, a délibáb csak egy- lepusztult csárdát tud felmutatni. Az ember nélküli pusztán a szél az úr, aki tetszése szerint épít és rombol. A 9. versszak ban megjelenik a jellegzetes alföldi tanya, az őt körülvevő búzafölddel. Még csak a nyár elején járunk, mutatja ezt, hogy a búza még csak zöld, bár már telnek a kalászok, a jövendő aratás bőséges lesz ( kalászaikat a nehéz mag lehúzza). A 10. versszak ban élénk színekkel jelennek meg a virágok, a piros pipacs, a kék búzavirág, a sötétvörös tüskerózsa, amelyek szemtelenül virítanak a búza között. A tüskerózsa egyúttal átvezet minket a forró délből az estébe, vérző csillagként jelenik meg. Az este szépségét a költő egyéni szóalkotása teszi sejtelmessé, megaranyosodnak a fellegek. A lebukó nap aranyfénybe vonja őket.
4. 11. versszak Tekintete ismét távolodik – ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli, halvány…; A látkör kitágul – a végtelen illúzióját kelti. 5. 12. versszak Majd az 1-2. versszakban elkezdett vallomás tér vissza – megfogalmazza kötődését az alföldhöz. Ez jelenti az egész életet számára (születés/bölcső; halál/szemfödél) – a Szózat motívumvilágát idézi.
Ott tenyészik a bús árvalányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hús tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Pest, 1844. július Petőfi gyönyörű költeménye – a szó szorosabb értelmében – nem is "tájleírás". Nem a közvetlen szemlélet ad alkalmat a vers megírására (Pesten keletkezett), hanem a szülőföld iránti szeretetének egy alkalmi felébredése. Nem egy helyről, egy pontról tekint szét a tájon, hanem emlékképeit idézi fel. (Az alföld szó kétféle (kis- és nagybetűs) írásmódja a földrajzi fogalmat és a tájegység nevét különbözteti meg. Kétféle tájtípust állít egymással szembe a költő a vers indításában (1—2. strófa): a zordon hegyvidéket és az alföldi rónaságot. Csak futólag, elutasítva villantja fel a Kárpátok képét, s rögtön rátér az ő világának, szülőföldjének, otthonának a rajzára.