Adatvédelmi Szabályzat A Semmelweis Kft. (székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26., a továbbiakban: Szolgáltató, vagy Adatkezelő, vagy Társaság), magára nézve kötelezőnek ismeri el jelen jogi közlemény tartalmá...
Teljes cikk... Csökkentek a munkaügyi perek 2 éve A megváltozott szabályok miatt csökkent a munkaügyi perek száma -mondta az InfoRádiónak Tálné Molnár Erika, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetőhelyettese. Teljes cikk... Felmentési időre hogyan jár a távolléti díj? 2 éve Közalkalmazotti jogviszonyból megyek nyugdíjba 40 év után 2019. júniusában. 18 éve folyamatosan óvodavezető helyettes is vagyok, melyre pótlékot kapok. A szabadságom, felmentési időmre a vezető helyettem mást bíz meg helyettesnek, így a távolléti díjamban sem kapom már ezt az összeget, csak az alapbérem? Teljes cikk... A végkielégítés és távolléti díj beleszámít-e a nyugdíj alapba? 2 éve Azt szeretném kérdezni, hogy jogerős bírósági ítélet által megítélt végkielégítés és távolléti díj beleszámít-e a nyugdíj alapba? Természetesen mind a kettőből vontak nyugdíj járulékot! Azonnali hatálya küldtek el 2018. június 26-n a pert jogerősen megnyertem, de a kifizetés csak 2019. februárjában volt. Viszont a cég a 2018. június havi munkaviszony alapján fizette ki az összeget, mint munkaviszonyból származó jövedelmet.
() Kapcsolódó cikkek 2021. július 16. Kartellgyanús a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése A GVH kartellgyanú miatt vizsgálatot indított a BKV hajóüzemeltetésre vonatkozó közbeszerzésével kapcsolatban. A versenyhatóság az ügy feltárásához rajtaütéseket tartott a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél. 100-150 ezer forintot is elkért a hamis papírért az okiratgyár Hamis okiratokat, köztük főiskolai és egyetemi okleveleket, jogosítványokat, érettségi és nyelvvizsga-bizonyítványokat gyártó banda tagjai és az okiratok megrendelői, összesen 113 ember ellen emelt vádat a Paksi Járási Ügyészség.
Végkielégítés tehát nem fog járni semmiképpen. Vegye csak igénybe a felmentési időt!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkavállalót a felmondási idő azon tartalmára, amely időtartamra a munkáltató az Mt. 70. § (1) bekezdése alapján mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság illeti meg. Az alapügy A felperes 1999-től pedagógus munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban, munkáját egy általános iskolában végezte. 2004. évi fenntartóváltást követően az általános iskolánál közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek – köztük a felperes is – munkaviszony keretében kerültek tovább foglalkoztatásra. A felperes munkaviszonya az alperes 2016. január 28-án kelt felmondásával indokolás nélkül, nyugdíjas életkora elérésére tekintettel került megszüntetésre, a munkáltató a felperest a felmondási idő teljes tartamára mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A felperes keresetében felmentési időre járó távolléti díj különbözet, szabadságmegváltás, valamint 40 éves jubileumi jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Ha a felét, 3 hónapot le kell dolgozni, arra rendes bér jár? A másik felét munka nélkül tölthetem és ami végkielégítést kapnék azt elosztják erre a három hónapra? Ha nem veszem igénybe a felmentést, akkor dolgozom végig, kapok rendes fizetést, és amikor munkaviszonyom megszűnik 3 hónapra járó összeget, végkielégítés néven megkapok? Betegszabadság 4 éve A betegség miatt keresőképtelenné váló munkavállaló mehet betegsége első 15 napjában betegszabadságra. A betegszabadságot a munkáltató adja ki orvosi igazolás alapján, és ő is fizeti az erre az időszakra járó távolléti díj 70%-át. Teljes cikk... Visszatérnék Gyedről dolgozni, mi jár nekem? 4 éve Május 1. -én volt 10 éve hogy egy cégnél dolgozok területi képviselőként határozatlan idejű szerződéssel. Tavaly januárban született egy kislányom így jelenleg gyeden vagyok. Decemberben e-mailben és szóban is jeleztem hogy január 1-től újra munkába szeretnék állni. Időközben területi átalakítás lett a cégnél és két "szomszéd" kolléga kapta meg az én területem.
Az Mt. § (1) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. Nincs azonban akadálya annak, hogy a munkáltató a felmondási idő teljes tartamára mentesítse a munkavégzés alól. A perbeli esetben az alperes a felmondási idő egészére felmentette a felperest a munkavégzés alól. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap-és pótszabadságból áll. A szabadság rendeltetéséből adódóan arra a munkavállaló elsősorban a munkavégzés tartama alapján szerez jogosultságot, meghatározott esetben azonban a jogalkotó a munkavégzés nélkül eltelt időt is munkában töltött időnek minősíti. A perbeli esetben az Mt. § (1) bekezdése kötelezte az alperest arra, hogy a felmondási idő legalább felére mentesítse a felperest a munkavégzési kötelezettség alól. A "legalább" szó használatából adódóan a munkavégzés alóli mentesítés minimális időtartamának el kell érni a felmondási idő felét, míg a maximális mérték megegyezik a felmondási idő tartamával.
Ez az eljárás alapjában eltér a korbetöltött öregségi nyugdíj igénylése során alkalmazott megoldástól. A Nők40 igénylése esetén ugyanis a felmentési időt a feltételek teljesülése napjától visszafelé kell számolni, a nyugdíjkorhatár betöltésével igényelt öregségi nyugdíj esetében viszont a felmentési idő a korhatár betöltésének napján kezdődik. Példaként tegyük fel, hogy egy közalkalmazott hölgy 2020. december 1-jén szerzi majd meg a 40 éves jogosító időt, míg egy közalkalmazott férfi ugyanazon a napon tölti be az idén 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát. A hölgy esetében a jellemzően 8 hónapos felmentési időt december 1-jétől visszafelé kell számolni, így a felmentési ideje kezdő napja 2020. április 1-je lesz. Férfi kollégája esetében a 8 hónapos felmentési idő kezdő napja lesz december 1. vagyis a felmentési ideje 2021. augusztus 1-jén jár le. A nők kedvezményes nyugdíja a példában 2020. december 2-ától, a férfi kolléga öregségi nyugdíja 2021. augusztus 2-ától állapítható meg - noha a nyugdíjuk feltételei ugyanazon a napon, 2020. december 1-jén teljesültek.
Kérdésem, hogy ebben az esetben várhatom-e a fennmaradt időre eső távolléti díjat (körülbelül 11 hónap), vagy a munkáltatónak van-e valamilyen kiskapu, amit kihasználva ezt számomra nem fizetné meg. Vagy minden esetben köteles lenne ezt az időt kifizetni? Megjegyzem kapok végkielégítést és egy "csomagot" is, amennyiben ez befolyásolna bármit. Teljes cikk... Három fontos dolog a munka díjazásáról 4 éve A munka díjazása a munkáltatókat és a munkavállalókat egyránt intenzíven foglalkoztatja. Az egyik fél a munka költséghatékony megszervezésére, a másik pedig minél nagyobb munkajövedelem megszerzésére törekszik. A minimálbérrel, a távolléti díjjal és a bérpótlékokkal összefüggésben három olyan kérdéskört mutatunk be, melyek gyakori félreértések alapjai. Teljes cikk...
A bér számításánál figyelembe kell-e venni a nyelvpótlékot? 7 hónapja A versenyszférában vagyok havibéres alkalmazott. A fizetésem alapbérből és nyelvvizsga pótlékból áll. Jelenleg heti 4 napos munkarendben dolgozunk. Kérdésem, hogy a távolléti díj és az állásidőre fizetett bér számításánál figyelembe kell-e venni a nyelvpótlékot. Jelenleg mindkét esetben csak az alapbérrel számolnak. Teljes cikk... A távolléti díj nyugdíjalapot képez-e? 13 hónapja Pedagógus vagyok, 2020. szeptembertől 2021. februárig a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesít a munkavégzés alól. Ez nem egyenlő a felmentési idővel. Azt majd 2021. május elejétől decemberig szeretném tölteni. Erre az időszakra távolléti díj jár. Ez az időtartam képez-e nyugdíjalapot illetve a nyugdíj összegének kiszámításánál figyelembe veszik-e ezt az időtartamot? Teljes cikk... Hogyan kellett volna kifizetni a szabadság idejére járó bérem? 1 éve Munkahelyi baleset miatt közel egy évig voltam táppénzen, 100%-os táppénzt kaptam. Amikor visszamentem dolgozni, ki kellett vennem az éves szabadságomat.
Minden évben tízezernyi közalkalmazott hölgy keresi a választ erre a kérdésre, aki a nyugdíjkorhatára betöltése előtt a Nők40 nyugdíjat igényelné. Miután a nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjigénylésnek már nem feltétele a keresőtevékenységgel járó biztosítási viszonyok - így a közalkalmazotti jogviszony - megszüntetése, ezt a körülményt nem is vizsgálja a nyugdíjmegállapító hatóság. Másként rendelkezik azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, amely szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Nők40 feltételét legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő hölgy a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igényli - emlékeztet a szakember a NyugdíjGuru News hírlevélben. Vagyis abban az esetben, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt, akkor a munkáltatója a hölgy kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni. Ehhez az érintett közalkalmazottnak természetesen a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával vagy hatósági bizonyítványával igazolnia kell a munkáltatója számára, hogy megszerezte az előírt jogosultsági időt.